Amikor jönnek a nehéz napok... eddig nem tudtam definiálni ezt a részt... most rájöttem, számomra a "nehéznapok" a szénhidrát utáni oldhatatlan és elsöprő égető vágyat jelenti, most is mint máskor megpróbáltam "átverni" a szervezetem! Több kevesebb sikerrel, minden esetre érdemes próbálkozni! :) Így született ez a nyalánkság, bár megjegyzem a mennyiségeket érdemes átgondolni, mert alaposan belaktunk mind a hárman, de egy teljes doboz palacsinta, és egy nagy doboz fele tele van még a túrókrémmel.. :) Így várhatóan a reggeli is az lesz!
Lássuk az alapanyagokat:
Palacsintához: ( használat sorrendjében)
- 2 evőkanál zabpehely,
- 2 evőkanál rozspehely,
- 2 tojás,
- egy csipet só
- 2 evőkanál őrölt mandula,
- kevés tej,
- 3 evőkanál kókuszvirágcukor,
- negyed mokkáskanál szódabikarbóna,
- 1 evőkanál szezámmagliszt,
- 1 evőkanál kukoricaliszt,
- kevés olaj.
Túrókrémhez:
- 20 dkg túró,
- fél citrom héja,
- két facsarintásnyi leve,
- csipet só,
- 1 dl tejszín,
- kevés fahéjas nyírfacukor,
- 1 evőkanál eritrit, (ízlés szerint módosítható)
- 1 banán.
A palacsintatésztát a leírtak sorrendjében a késes aprítóba tesszük és fokozatosan, alaposan összedolgozzuk, majd egy nagy serpenyőben 6-ossával kicsi palacsintákat sütünk. Én egy evőkanállal tettem egy palacsintához, így összesen nagyjából 36 db készült ebből az adagból! Majd elmostam a késes aprítót és a túrókrémet is ezzel készítettem, ahogy elkészült, egy habos formázható állagú, selymes és ínycsiklandozó krémet kaptam, a palacsinta tetejére halmoztam, majd egy pöttyöt kapott az UPDATE sárgabaracklekvárból! Nagyon finom! Nem túl édes, de mindenképp desszert... első körben nálunk kizárólag vacsi lett... Cserébe majdnem megdupláztam a napi kötelező lépésszámot. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése