Hagymakrémleves sajtgolyóval - természetesen húslevesből

Évek óta agyalok, mi a megfelelő "körítés" egy egyszerű hagymakrémleveshez, természetesen a kruton! Na de diéta alatt? Nem hiszem... így a minap egy anyuka megosztotta a sajtgolyó leves receptjét, melyet azonnal ki is próbáltam, és nagyon bejött! Most gondoltam ötvözöm a hagymakrémlevessel... és milyen jól tettem! Volt egy nagy adag húslevesem is, ez indította a receptet, mégsem hagyhatom, hogy tönkre menjen! :) Szóval az alap: kevés zsír, arra ment a következő hagymafajták, az adott mennyiségekben:

- 2 nagy fej salátahagyma (az a nagy fehér, ami édes és lédús, nyersen is nagyon finom),

- 2 nagy fej vöröshagyma,

- 2 szál újhagyma, (ennyi volt a hűtőben),

- 2 gerezd fokhagyma,

- 2 kocka a medvehagyma kocka.

Hagytam, hogy közepes hőmérsékleten kapjon kicsi színt, majd szépen fokozatosan elkezdtem felhúzni a jó kis húslevessel. Amikor megfőtt elkészítettem a sajtgolyókat, természetesen változtattam, az első variáción: 10 dkg trapista, 1 cikk négy borsos medve sajt, só, bors, szerecsendió, egy tojás és új alapanyagként a speciális szánhidrát csökkentő lisztkeverékből, két teáskanál. Meggy méretű golyókat formáztam, amikor megfőtt a leves, botmixerrel pürésítettem, majd ment vissza a tűzhelyre és bele a golyók. :) Közben kikevertem egy kicsit az adott speckó lisztkeverékből, 1.5 dl tejszínnel, jó nagy adag borssal és hőkiegyenlítéssel a leveshez adtam, felforraltam és tadam... NEM! Hiába a csomómentes keverés, az alapos összedolgozás, a hőkiegyenlítés... ez a liszt újra kifogott rajtam! Újra savanykás az íze és apró csomócskák lettek a levesben! Azt hittem agyvérzést kapok, sima liszttel vagy kukoricakeményítővel soha nem fordul ilyen elő velem! Így nem volt mit tenni: vagy kuka - de fincsi lett, így jött a szűrő, edény és fakanál hármas! A töménytelen mosatlant nem is említve: egybe mentek a golyók, egy nagyba ment a leves, melyet öntöttem két kicsibe és végeláthatatlan szennyes edényeket gyártottam... De végül mégiscsak megérte... így már kifogástalan volt az eredmény! 

Cobbler - első próbálkozás

Tegnap megfertőzött egy anyuka egy ötlettel... Olyannyira hogy tiszta "EREDET" feelingem lett, annyira elásta az alapgondolatot az agyamban, az ott maradt, olyan mélyen, hogy tudtam jelen esetben a "hagyd magad, hamarabb szabadulsz" elvet kellett követnem... :D Így amíg a Görögös tortillatekercs sok zöldséggel és a titkos hamburgerszószommal elkészült, ezt is be tudtam sűríteni a szűk 30-40 perces főzésbe... plusz rájöttem, van egy bontott körte befőtt, ami semmilyen módon nem akart elfogyni, gondoltam ideje bevetni az új csodafegyvert. :) 

Felvágtam a körtét falatokra, majd kiválasztottam egy edényt, (Herrymtől ezt kaptam először: cuki kis cserépedény, nagyon szeretem, könnyű elmosni is) melybe bedobáltam, tettem mellé ugyanakkora falatokra vágott almát, összesen két közepes almát... Kevés kukoricakeményítőt és a körte levéből valamennyit... Fűszerek gyanánt: só, két mokkás kanál méz, citromlé, citromhéj, fahéj, gyömbér és kicsi szerecsendió, majd mehetett a sütőbe, magas hőfokon, had rotyogjon! 

Közben odatettem a húst, nem, nem kell megijedni, nem a Rachel féle Truffle -re készültem, ez a tortillába lesz... Aztán bekavartam a tésztát: 1 púpozott evőkanál finomliszt, 1 púpozott evőkanál rétes liszt és 2 púpozott evőkanál ama szénhidrátcsökkentő lisztkeverékből, amit mit az egészséges életmód jegyében próbálok beleerőltetni a családba... :) Egy csipet só, egy mokkás kanál szódabikarbóna, egy evőkanál cukor, némi kókuszvirágcukor és egy nagyobbacska darab hideg vajat eldolgoztam benne, csak olyan nedves homok módjára! :) Akkor ment bele egy tojás és egy kevés tej, majd teáskanállal halmokat szedtem a közben besűrűsödött, karamellizálodó gyümölcs tetejére, és visszaraktam a sütőbe. A tészta lyukacskák között forró lávaként bugyogott ki az édes szósz a gyümölcsről, megízesítve az egész nyalánkságot, aztán a napunkat...

A tejszínhab még el sem készült, mi máris nekiestünk... :) Nagyon finom, és külön boldogság, ha arra gondolok hogy elronthatatlan és a végtelenségig variálható, plussz pilla alatt kész !!!

Gazdag tavaszi sajtgolyóleves

No, ilyen sem volt még... Még kész sincs, de a poszt már készül! Leginkább abba a hibába szoktam esni, hogy tervezem, hogy az egyik kreálmányt megírom, de mire idejutok, addigra a feledés homályába süllyed a recept... :) Erre most? Az alap ihletet a fészbukos csoport hozta, majd rájöttem, nem akarok kétfélét főzni, ezt ötvöztem a kreativitásommal - ami ma nem jeleskedett - a szám ízével és még a hűtő beltartalmát is figyelembe kellett vennem... Továbbá - mint tudjuk, ami alaptétel - a diéta... Így született ez a "csoda"... 

Első rész: meghámoztam 2 nagy répát, egy fél karalábét (ami eredetileg egész volt, nem csak a felét... hagyjuk!) :D És egy darab zellert, ezt alaposan körbeforgattam kacsazsíron! Közben egy kis adag darált húst, összekevertem 2:1 arányban jázminrizzsel, majd ment hozzá egy kocka a medvehagymás fűszerkocka -ból! (elég reszelni bele egy pici hagymát, sóval és borssal) Felöntöttem vízzel, és ráálltam azokra az alapanyagokra, melyek épp csak egy pillanatra teszek bele a végén: csináltam sajtgolyót: lereszeltem egy nagy adag trappistát, reszeltem hozzá négyborsos medvesajtot (ez volt a hűtőben) egy tojás, kevés szerecsendió, só, bors és egy kanál teljes kiőrlésű liszt, összedolgoztam és meggy nagyságú golyókat formáztam, félretettem. Fél csomag spárgát lemostam, a fás részeket eltávolítottam és falatnyi darabokra vágtam, tettem mellé zöldborsót.

Szerintem elkészült, úgyhogy megyek beleteszem a sajtgolyókat, a spárgát és a borsót, majd lövök egy képet is... Már mehet is ki... Asszem a csoporttal is megosztom... Tuti fincsi!

 

 

Cukkini és padlizsán párizsi ruhában

Ma párizsi bundába bújtatott zöldségeket készítettem, igen ritka alkalmak egyike, amikor nálunk nem kerül hús az asztalra, ezért készítettem mellé egy gyors frankfurti levest, amibe csempésztem némi virslit és egy kis csípős kolbászt. :) Na, de a zöldség: felszeleteltem, lesóztam, tálcára halmoztam. :) a ruha alapanyaga: egy tányérba tojás, só bors és kevés tejszín, alaposan felver. A másik tányérra egy bizonyos szénhidrát csökkentő lisztkeverék és csökkentett szénhidráttartalmú paleo sütőlisztet 1:1 arányban összekevertem, kanalanként egy csipet szódabikarbónával kiegészítettem, a zöldségeket megfogattam liszt-tojás-liszt keverékében, majd kisütöttem: 

Nem kell atomfizika hozzá..  Igen egyszerű, csak pepecs meló... Töredelmesen bevallom, 3 vékony szelet padlizsán kimaradt, de úgy voltam vele, inkább az, mint a liszt... Az egyiknek 2 700 Ft/ kg, a másik 4 700 Ft / kg... valójában egy nagy cukkini, egy nagy padlizsán panírozásához elment 3 tojás (tejszínnel) és 4-4 kanál az említett lisztkeverékből... És valójában csak kis adagokat vettem belőlük, és így sem vehető észre, hogy már hiányzik belőle...

Minden esetre ízlelés után finom, de azonnal lehet tudni, valami turpisság van a dologban! Sülés közben kókusz ízt éreztem a számban, de nem a Bounty-s kókuszt, vagy a kókusz fagyi ízét, hanem natúr, sós kókuszét... nem tudtam hogy van ilyen... :D Kóstolás után: valamiféle savanykás íz van a szájban, de nem tolakodó, nem kellemetlen, olyan, mintha citromos késsel szeleteltem volna a zöldségeket... Azóta is azon agyalok, azt mi okozhatta... :D Megnézem a pontos összetevőket!

"hamburger"

Igen, időnként nagyon tudok rajongani egy jó hambiért... Most is így volt ez, diéta ide vagy oda... éreztem most vesztésre állok a "sanyargatás" elleni csatában... Ha már csalunk, akkor adjunk az élvezeteknek! Így elmentünk egy jó kis helyre... Nem olcsó, de legalább minőségi alapanyagokkal találkozhatunk és friss a zöldség is, a marhahúspogi pedig garantáltan tűzön készül, a már megnevezett húsból... Természetesen az én életem minden kincse a kerthelyiségben az ötödik lépés alkalmával nem vette figyelembe ama beton kockát, mely a lábai előtt hevert, így akkorát esett - ezzel amortizálva mindkét csodás kis térdét és a hozzá tartozó lábszárakat teljes terjedelmükben - a mutatványt természetesen hatalmas üvöltés - csak úgy lazán hason fekve - visítás és ezeknek mindenféle ritmusos kombói követték, továbbá néhány krokodil könnycsepp is társult... Így éppen az étlapokat megkapva, de a sej-hajunk a nem érhette már a székeket, "csendesen" kisomfordáltunk az étteremből... :( De a gondolat még egy nagy sétát és némi csúszdázást követően sem tágított a fejemből... Majd hazaértünk úgy 30 km távlatából... kutakodni kezdtem a hűtőben... valamilyen módon reprodukálni kell a hús-zsömle-zöldség szentháromságát...
Mivel zsömle nem volt, be kellett érni fehér kenyérrel, mivel marhahús nem volt, be kellett érnünk malackával, a zöldség még csak csak helyt állt, de nem volt túl nagy választék... Mivel szerettem volna, ha valami különlegessé változtatja a szendvicset... így megalkottam az első saját hamburgerszószom, ami annyira, de annyira jó volt, hogy az én Herry-m a zöldséggel és a husival mártogatta egyenesen a dobozból... Végtelenül egyszerű:

- fél mokkás kanál torma,
- két mokkáskanál ketchup,
- 4 teáskanál majonéz,
- 5 csepp szarvasgombás olaj,
- 1 kocka medvehagymás fűszerkocka
- pici szójaszósz 
- só és bors

A husi nagyon egyszerű volt, darált malac comb... Tettem bele sót-borsot, nagyon apróra vágott saláta hagymát, azt a nagy fehér kereket, ami édes és zseniális... A kenyerek mindkét oldalát megpirítottam,  megkentem a szósszal, ment a jégsaláta, a husi, paradicsom, uborka, kicsi szósz mégegy kenyér..

Apa ezekkel a szavakkal illette: "ez a világ legfinomabb hamburgere...

Pisztráng és retek röszti

Ma pisztrángot sütöttem, egy speciális rösztivel... A recept egyszerű: a halat megmostam, készítettem egy keveréket: egy kocka medvehagyma kocka, valamennyi extra szűz olívaolaj, só, bors, egy nagy gerezd fokhagyma reszelve, alaposan összekevertem, majd a pisztrángok külsejét és belsejét is bekentem. 3-3 vékony karika citromot is a hasüregbe tettem. A röszti: két nagy darab sörretket lereszeltem, sóval borssal és fokhagymával fűszereztem, majd ütöttem rá egy tojást és két kanál szénhidrátcsökkentő lisztkeverékkel bekevertem, a tepsire kanalaztam, majd alaposan megsütöttem. :) A kép elég vacak... nem égett meg egyik része sem... :)

Felhő könnyű túrós palacsinta

Szeretem ezeket a kotyvasztós recepteket, ez is végtelenül egyszerű, de az utóbbi idők kedvence, számomra mindenképp... :) A következő alapanyagokat késes aprítóban összedolgozzuk:

- negyed kiló túró fele (másik feléből krém lesz)

- két tojás

- egy csipet só

- 2 kanál kókuszvirágcukor

- nyírfacukros vaníliáscukor

- kevés eritrit

- egy kanál teljes kiőrlésű graham liszt

- egy kanál szezámmagliszt

- kevés tej.

Túrókrémhez: 

- negyed kilós túró másik fele, 

- fél körte,

- egy alma,

- egy deci tejszín,

- kevés eritrit, 

- egy csipet só, 

- kevés narancs héja.

A túrókrémet is alaposan a késes aprítóban kidolgozzuk. Palacsinta mellé tálaljuk, bármilyen gyümölccsel:

Lazac és zöldség keleti hangulatban

Nem gyakori vendég nálunk a lazac... leginkább az ára miatt. De azért néha engedhetünk a csábításnak, most 2 nagyobbacska szeletet sikerült "lehalásznom" egy nagy áruházlánc hűtőjében, a két szelet 30 dkg, ebből sejthettem, hogy bőséggel elég lesz egy vacsorára, persze Herry édeset is kívánt, így ment mellé a csodakönnyű túrós palacsinta, persze a szigorú diéta éles keretei között maradva! 

Szóval hal és köret: egy fél fej brokkolit megpucoltam, rózsáira szedtem, alaposan megmostam, a törzsét karikákra vágtam, két nagy répát feldaraboltam, egy újhagymát karikákra vágtam, kevés koktélparadicsommal, ezeket összekevertem tepsire dobtam, sóval-borssal kevés olívaolajjal összeforgattam. A keverék tetejébe helyeztem a két szelet lazacot, majd készítettem hozzá egy pácot: szójaszósz, halszósz, édes chilliszósz, 3 gerezd fokhagyma, egy adag reszelt gyömbér és egy kis adag chilli, ezt a keveréket ráöntöttem a halra, néhány órát hagytam pácolódni. Kevés vizet tettem alá, majd 180 fokon megsütöttem, addig, amíg a zöldségek már elkezdtek pirulni... halálos illata van sülés közben, az ember ízlelőbimbóit úgy beindítja, alig bírjuk kivárni... 

Legális párizsi szelet

Mivel hetek óta megy a diéta... már nagyon kívántunk valami finomat, vagy inkább valami tiltottat, így úgy döntöttem ideje tenni valamit! :) Mi az ami mindenki kedvence? Persze hogy az örök sztár a rántott hús! Ez volt az alap gondolat! Zsemlemorzsára hirtelen nem volt ötlet, ezért gyorsan a zsemlét párizsira módosítottam, az egy variációt, pedig azonnal kettőre! :) Volt itthon szezámmagliszt, de nekem túl jellegzetes, ezért négy szelet hússal vágtam neki a küldetésnek: kettő szezámmaglisztes és a maradék két szelet húshoz a közeli paleo tékában beszereztem egy speciális gluténmentes és szénhidrát csökkentett pizzalisztet. A karajszeletek egyik oldalát megklopfoltam, sóval-borssal fűszereztem, majd liszt-tojás-liszt - be forgattam, végül zsírban kisütöttem. A saláta végtelenül egyszerű: madársaláta: só, bors, pici olívaolaj és balzsamecet, összeforgattam, a tetejére isteni finom sárgadinnyét tettem - fogalmam sincs hogyan vehettem ilyen finomat március elején, de igyekeztem nem morfondírozni rajta, hanem élveztük a mézédes napsugárízű falatokat! Az üdvrivalgást valószínűleg a szomszédok is hallhatták, degeszre ettük magunkat 2-2 szelet husival, és valóban nekem a pizzalisztes finomabb volt..

Szezámmaglisztes változat:

Gluténmentes, szénhidrát csökkentett pizzalisztes változat: