2016. május 5., csütörtök

Jércemellsteak és spárgás bulgur

Mindenki tudja hogy, szeretem kipróbálni az új és izgalmas alapanyagokat, számunkra épp ilyen alapanyag a bulgur. Kedvező élettani hatásaival, alacsony glikémiás indexével, magas vitamin és rosttartalmával, vas és B vitamin tartalmával reklámozva sorolják a szupi élelmiszerek közé... :) Így van helye a mi asztalunkon is! :) Mindenki azt javasolja, hasonlóképpen érdemes nekikezdeni az elkészítésnek, ahogyan a rizzsel szoktuk, így én úgy döntöttem nagy cseleket nem vetek be, csak némi húslevest - mégsem hagyhatom tönkre menni, és az ízesítéssel sem kell bajlódni, és a végén némi spárgát terveztem mellé. Bepácoltam a husit: só, bors, piros paprika, kevés fokhagyma és olívaolaj! Majd elkezdtem kevés zsiradékon forgatni a bulgurt, ahogy átmelegedett, máris kellemes gabonás illata lett, igazán ígéretes! :) Nem változott meg nagyon a színe, csak mint amikor a rizs kifehéredik! Mertem rá a levesből, nekem nagyon nagy meglepetés volt, hogy igen hamar megszívta magát, nagyon nagy mennyiségű folyadékot elnyelt és viszonylag gyorsan megpuhult, amikor kész volt, akkor tettem rá a falatnyi darabokra vágott spárgát és néhány pillanatra lefedtem, csodaszép roppanós és zöld maradt, épp ahogy szeretem!
A husit hirtelen mind a két oldalán megsütöttem extra szűz olívaolaj és vaj keverékén, majd együtt tálaltam:
Érdekes jelenséget tapasztaltam, bár nem feltétlenül az étel mellé illik a téma... Amikor spárgát eszem, nagyon megváltozik a vizeletem illata... de mindig ugyanaz a jellegzetes illat érezhető, picit utána olvastam, és két gén megfelelő működése is szükséges a jelenséghez... Mivel szakmailag kevés vagyok a témához, így nem is nagyon akarom megmagyarázni, nehogy butaságot írjak... :) De az első gén azért felel, hogy megfelelően tudja a szervezet lebontani a spárgában található kénes vegyületeket, a második pedig azért hogy megfelelően érzékelhessük azt a bizonyos illatot... Nekem mind a kettő tökéletesen működik, így érzékelem is azt a bomlási folyamatot... Bizonyos kutatások azt is kiderítették, hogy egyes népcsoportoknál változó az egyes számú gén működése, pl az angolok esetében csak 46%, míg a franciák esetében: 100%... Semmi esetre sem szeretném tovább okoskodni ezt az eredményt abba az irányba, hogy talán az adott országok konyháit összehasonlítsuk... ;-)

2016. május 4., szerda

Görögös tortillatekercs sok zöldséggel és a titkos hamburgerszósszal

Családunkban én vagyok a főtt étel mániás, Herrym ellenne egész életében szendvicsen, ezért készítek viszonylag gyakran olyan ételeket, mely a két elvárás közötti átmenetet jelenti... Szendvics is, de azért főtt étel, minőségi alapanyagokkal és némi csavart is szívesen csempészek az eredménybe!
Sajnos bolti tortilla volt, alaposan megpirítottam, de a husit már egy nappal előtte bepácoltam: 4 vékonyra szeletelt karajt lefűszereztem a titkos pácommal:
- 2 teáskanál só,
- 1 mokkáskanál piros paprika,
- 1 kis gerezd fokhagyma,
- 1 mokkáskanál bors,
- 1 mokkáskanál petrezselyemzöld,
- 1 mokkáskanál oregánó,
- 1 csipet fahéj,
- 1 csipet csillagánizs,
- 1 csipet édes kömény.
Vékony csíkokra vágtam és hirtelen megsütöttem. :) Majd jött a titkos szósz, ez a kedvencem:
 -1 mokkás kanál torma,
- 3 teáskanál ketchup,
- 3 evőkanál majonéz,
- só és bors,
- néhány csepp citromlé,
- 6 csepp szarvasgombás olaj,
- kevés szójaszósz,
- kevés Worcester szósz.

 Összekevertem, és ezzel kentem meg a meleg tortillát, ment rá teljes felületében jégsaláta, aztán egy csík hús, paradicsom, paprika, retek némi szósz, feltekertem, ketté vágtam:



2016. május 3., kedd

Napraforgómagbéllisztből készült tészta

Vannak ételek, melyekbe nem kell csavar, nem szüksége fortély... csakis az egyszerűségének köszönheti a nemességét és a finomságát... Így vagyok én a tésztákkal, imádom és rajongok értük.. az utóbbi időben sok volt a negatív élmény... a diéta sem megy... meg, amúgy szülinapom van! Miért ne ehetnék tésztát? Herry úgyis imád.. :D 
Az ilyen alkalmakra mindig van a fagyasztóban jóféle sonka, amit leszeletelve veszünk... Ha sokat sikerül vásárolnom, nem akar elfogyni, akkor egy zacskóban beteszem a fagyasztóba, nehogy megromoljon, és ilyenkor mindig jókor jön. :) A recept végtelenül egyszerű: mindig van itthon fincsi húsos szalonna, ezt picit lepirítom kevés extra szűz olívaolajon... Mivel nagyon kevés alapanyagot használok fel, kevés fűszerrel, így jó szolgálatot tesz az olívaolaj jellegzetes íze. Felvágom a sonkát, és egy gerezd fokhagymát, alaposan megborsozom, és nagyon pici sót teszek rá! Lepirítom kicsit a sonkát, reszelek rá trapista sajtot, jelen esetben nem az íz lesz fontos a sajtból, hanem a sűrítő hatás! :) Ha megpirult, felöntöm jó zsíros habtejszínnel és beforralom! Közben kifőztem a speciális tésztát, nagyon finom állaga van, gyorsan megfő és jellegzetes kellemes ízt hagy a szájban... Vicces h a főzővíz is zöld lesz utána.. :) Most a szósz picit sűrű lett, így bátran tettem a főzővízből, mintha csak hagyományos tésztát főztem volna... egy hiba akadt, nem volt itthon petizöld.. azt pedig imádom... tettem a tetejére egy pici medvehagymás vajat...Így is háromszor szedtem, betegre ettem magam...  fincsi volt! Én vagyok ma a szülinaposlány... :)