Igen, időnként nagyon tudok rajongani egy jó hambiért... Most is így volt ez, diéta ide vagy oda... éreztem most vesztésre állok a "sanyargatás" elleni csatában... Ha már csalunk, akkor adjunk az élvezeteknek! Így elmentünk egy jó kis helyre... Nem olcsó, de legalább minőségi alapanyagokkal találkozhatunk és friss a zöldség is, a marhahúspogi pedig garantáltan tűzön készül, a már megnevezett húsból... Természetesen az én életem minden kincse a kerthelyiségben az ötödik lépés alkalmával nem vette figyelembe ama beton kockát, mely a lábai előtt hevert, így akkorát esett - ezzel amortizálva mindkét csodás kis térdét és a hozzá tartozó lábszárakat teljes terjedelmükben - a mutatványt természetesen hatalmas üvöltés - csak úgy lazán hason fekve - visítás és ezeknek mindenféle ritmusos kombói követték, továbbá néhány krokodil könnycsepp is társult... Így éppen az étlapokat megkapva, de a sej-hajunk a nem érhette már a székeket, "csendesen" kisomfordáltunk az étteremből... :( De a gondolat még egy nagy sétát és némi csúszdázást követően sem tágított a fejemből... Majd hazaértünk úgy 30 km távlatából... kutakodni kezdtem a hűtőben... valamilyen módon reprodukálni kell a hús-zsömle-zöldség szentháromságát...
Mivel zsömle nem volt, be kellett érni fehér kenyérrel, mivel marhahús nem volt, be kellett érnünk malackával, a zöldség még csak csak helyt állt, de nem volt túl nagy választék... Mivel szerettem volna, ha valami különlegessé változtatja a szendvicset... így megalkottam az első saját hamburgerszószom, ami annyira, de annyira jó volt, hogy az én Herry-m a zöldséggel és a husival mártogatta egyenesen a dobozból... Végtelenül egyszerű:
- fél mokkás kanál torma,
- két mokkáskanál ketchup,
- 4 teáskanál majonéz,
- 5 csepp szarvasgombás olaj,
- 1 kocka medvehagymás fűszerkocka
- pici szójaszósz
- só és bors
A husi nagyon egyszerű volt, darált malac comb... Tettem bele sót-borsot, nagyon apróra vágott saláta hagymát, azt a nagy fehér kereket, ami édes és zseniális... A kenyerek mindkét oldalát megpirítottam, megkentem a szósszal, ment a jégsaláta, a husi, paradicsom, uborka, kicsi szósz mégegy kenyér..
Apa ezekkel a szavakkal illette: "ez a világ legfinomabb hamburgere...
Mivel zsömle nem volt, be kellett érni fehér kenyérrel, mivel marhahús nem volt, be kellett érnünk malackával, a zöldség még csak csak helyt állt, de nem volt túl nagy választék... Mivel szerettem volna, ha valami különlegessé változtatja a szendvicset... így megalkottam az első saját hamburgerszószom, ami annyira, de annyira jó volt, hogy az én Herry-m a zöldséggel és a husival mártogatta egyenesen a dobozból... Végtelenül egyszerű:
- fél mokkás kanál torma,
- két mokkáskanál ketchup,
- 4 teáskanál majonéz,
- 5 csepp szarvasgombás olaj,
- 1 kocka medvehagymás fűszerkocka
- pici szójaszósz
- só és bors
A husi nagyon egyszerű volt, darált malac comb... Tettem bele sót-borsot, nagyon apróra vágott saláta hagymát, azt a nagy fehér kereket, ami édes és zseniális... A kenyerek mindkét oldalát megpirítottam, megkentem a szósszal, ment a jégsaláta, a husi, paradicsom, uborka, kicsi szósz mégegy kenyér..
Apa ezekkel a szavakkal illette: "ez a világ legfinomabb hamburgere...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése