Vannak ételek, melyekbe nem kell csavar, nem szüksége fortély... csakis az egyszerűségének köszönheti a nemességét és a finomságát... Így vagyok én a tésztákkal, imádom és rajongok értük.. az utóbbi időben sok volt a negatív élmény... a diéta sem megy... meg, amúgy szülinapom van! Miért ne ehetnék tésztát? Herry úgyis imád.. :D
Az ilyen alkalmakra mindig van a fagyasztóban jóféle sonka, amit leszeletelve veszünk... Ha sokat sikerül vásárolnom, nem akar elfogyni, akkor egy zacskóban beteszem a fagyasztóba, nehogy megromoljon, és ilyenkor mindig jókor jön. :) A recept végtelenül egyszerű: mindig van itthon fincsi húsos szalonna, ezt picit lepirítom kevés extra szűz olívaolajon... Mivel nagyon kevés alapanyagot használok fel, kevés fűszerrel, így jó szolgálatot tesz az olívaolaj jellegzetes íze. Felvágom a sonkát, és egy gerezd fokhagymát, alaposan megborsozom, és nagyon pici sót teszek rá! Lepirítom kicsit a sonkát, reszelek rá trapista sajtot, jelen esetben nem az íz lesz fontos a sajtból, hanem a sűrítő hatás! :) Ha megpirult, felöntöm jó zsíros habtejszínnel és beforralom! Közben kifőztem a speciális tésztát, nagyon finom állaga van, gyorsan megfő és jellegzetes kellemes ízt hagy a szájban... Vicces h a főzővíz is zöld lesz utána.. :) Most a szósz picit sűrű lett, így bátran tettem a főzővízből, mintha csak hagyományos tésztát főztem volna... egy hiba akadt, nem volt itthon petizöld.. azt pedig imádom... tettem a tetejére egy pici medvehagymás vajat...Így is háromszor szedtem, betegre ettem magam... fincsi volt! Én vagyok ma a szülinaposlány... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése