Blogolásom legújabb esendő próbálkozását olvasod.. Szeretném ezt egy apró bemutatkozással kezdeni, megmagyarázni miért is van ez a blog! Semmi nagy dolgot nem kell mögötte sejteni, ez az életmódunk részleges változásának folyamatát mutatja meg, kíváncsi leszek mennyire is lesz sikeres!
Első körben néhány szó rólam, és hogy miért szükséges ez a változás! 32 éves - nem fiatal - DE anyuka vagyok, gyermekem 20 hónapos örökmozgó Mini Terrorista, párocskámmal teljes a családunk, teljes az életünk! Nagyon szeretek élni, ám nem volt ez mindig így, engem is elragadtak fiatalkorom "hibái", velem is történtek rossz dolgok... nekem is voltak nehéz időszakaim... Majd egy nap egy barátom a következőt mondta nekem: "Mindenki saját maga felelős a BOLDOGSÁGÁÉRT... " Majd kisvártatva hozzáfűzte: " ... és a BOLDOGTALANSÁGÁÉRT is... " Rá kellett jönnöm mennyire igaza van! A sok közhely... a sok kifogás között mindig van némi igazság! Így megtanultam, ha valami boldogtalanná tesz, vagy nem érzem jól magam, akkor ideje változtatni! Szépen lassan megtaláltam a párom, családot is alapítottunk, és most igyekszem mindent örömforrásnak tekinteni... Hisz imádtam dolgozni, most imádok itthon lenni, imádok főzni... na jó, a takarítást nem élvezem, de az azt követő pillanatnyi csendet, tökéletes tisztaságot és rendet, annál inkább! :) Hedonizmusom legfőbb forrása és élvezői életem két férfija, az én Herry-m és a legkisebb közös többszörösünk, az örökmozgó Zseb Diktátor!
Igen ám, de a terhesség alatt is rengeteget változott a testem, a szoptatásról nem beszélve, melyet ZSD 10 hónaposan fejezett be - önállóan - és én 30 kilóval nehezebben... Hát a mérleget legszívesebben megküldtem volna a negyedikről, de mivel nem az Ő hibája, hanem az úgy 1000 tonna csoki és egyéb méreg elfogyasztása ... amit ÉN!!! tettem, így gyökeresen kezdtem változtatni... :) Mivel vágósúlyba voltam, így gyors és gyökeres változás kellett, annak ellenére h korábban vékony típus voltam, valahogy most nem akartak ezek a fránya kilók megmoccanni... :) Az idő előrehaladtával le is adtam 20 kilót, de ez még mindig kevésnek bizonyul... sőt az alkatom változása miatt nagyon nem tetszik amit a tükörben látok, de mivel az életem többi része BOLDOG, úgy érzem ez a boldogság nem lehet teljes az önmagammal való békekötés nélkül, így most "kerítettem" egy személyi edzőt... Vagyis van egy csoportom a csodás "fészbuukon", ahol rám akadt ez a lány... Most végzett friss edző, humoros, kedves és csinos! Úgy érzem Ő megfelelően fog tudni motiválni a mozgást illetően... természetesen az ételekről magam gondoskodom! Így most megpróbálok új, izgalmas 21. századi alapanyagokat, melyek segítenek engem a megfelelő cél elérése érdekében, ezeket a recepteket fogom megosztani az olvasókkal - ha lesznek...
Az alap végtelenül egyszerű: szénhidrát minimalizálás, izommunka növekedés... Úgy hogy időnként megfelelően jól is lakjunk, és gyökereiben változtassuk meg az étkezési szokásainkat, átalakítsuk az életmódunkat! Hiszen a mi generációnk nem vállal hamar babát... a mi testünk nem úgy regenerálódik, mint a szüleinké... és idősebbek is leszünk mire ez a generáció kirepül... lehet nem lenne rossz akkor még némi energiát fordítani magunkra, és a kedvesünkre... mert igen, én hiszem hogy mi együtt maradunk, annak ellenére hogy, nem tudom még milyen megpróbáltatások várnak ránk... Hiszem, ha a gyermekünk saját családot alapít, mi veszünk egy cabriót és eljárunk wellneselni...
Nem is tudom hogy kezdjek az egészhez, bevallom sosem voltam ez a diétázós fajta... Soha nem kellett küzdenem a kilókkal, és az ízlésem sem ennek megfelelő! Imádok enni, a sütés-főzés megnyugtat... Kedvenceim: vörös húsok, igen, a csülök és az oldalas keményen szembe száll az első helyért, természetesen ehhez krumpli dukál, vagy püré, esetlegesen sült formájában sok-sok zsírral... Imádom a tésztákat, és csakis óriási mennyiségekben! Az édességekről nem is beszélve... Gond nélkül megeszek 4 tábla csokoládét egy óra alatt... vagy egy egész üveg mogyorókrémet- természetesen a 800 g-os változatot! Borzalmasan szeretek mindent túlzásba vinni ami valamiféle élvezetet jelent számomra... igen a családom szeretetét is... az a legnagyobb boldogság, így most miattuk kezdem ez az edzést, hogy a párom csinosnak, és dögösnek lásson, hogy a gyermekem azt lássa egészséges anyukája van, és hogy Ő ezeket az étkezési szokásokat vegye fel, hisz én az étellel is gondoskodok az Ő jóllétükről, az együtt evés és időtöltés minden élvezet legnagyobb forrása, hiszen megbeszélhetjük közben a nap eseményeit, feszültséget oldunk fel, vagy épp megosztjuk a nagy sikereket, mely a közös sikerként élünk meg, hiszen egymásért teszünk mindent...
Úgyhogy most a diéta és edzés előtt kb egy héttel, tudom h sokáig nem lesz kapcsolatom életem egyik legnagyobb szerelmével.. a szénhidráttal, így most kiévezzük utolsó titkos perceink... és oda-oda csaptam az élvezeteknek... :D Közben készülök az elkövetkező ínsége időkre, és igyekszem alaposan végiggondolni, mi hogy legyen... Szurkolj nekem!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése